Míg elmosogatok, és éppen apának is telefonálni valója van (nem mintha csak ilyenkor történne meg) elszabadul a pokol.. addig bosszantják oda-vissza egymást, míg a kétéves üvöltve sír, köhögésig sír, hogy ne mondjam, hogy fulldoklik. Mivel nem kap figyelmet (mert nem érdemel), elég hamar abba is hagyja.. a fiúk szépen játszanak, virágzik a lelkem, amikor látszik, hogy barátok.. a játszótéren szövetségesek.. ha valaki a pici babás babakocsihoz közeledik, (már Fanninál, most meg Fanni a legkegyetlenebb, még néha a testvéreket is elküldi) már intenek egymásnak, szaladnak, s vigyázzák, védik a picit.. Ha apát piszézésre hívja egyetlen lánya, apa lépten-nyomon ájul el leányától (is), vallja is a szerelmet, nem sejti, hogy írom is, így folytatja, ömlik belőle, hogy: Fanni, te vagy a legszebb! te Fanni, szebb vagy, mint a frissen nyílt hóvirág, szebb vagy, mint a friss házi lágytojás, szebb vagy, mint az új opel zafira safelift (vagy facelift? apa tudja), mint a frissen sült bárányborda, mint egy mekintos, mint a kézzel gyalult tölgyfa, mint egy faragott bútor, mint egy cinelli, mint egy klasszikus versenybicikli. Mindezt természetesen pusziáradattal övezve, minden szó után (legalább) egy puszi. Hiába na, apában egy költő veszett el..