Tegnap újra egy szép napot zártunk, annyi minden történik mostanában, nagyon felgyorsultak az események, csak ha néhányat is, de muszáj megörökíteni. Örülök, hogy ennyi minden történik, azt hiszem ilyenkor vagyok jól, ez a formám. Amikor Dani két nap egymás után szerepel és nem akárhogy, hanem nagyon ügyesen, délután azt kérdi vajon mikor fognak még szerepelni, mert nagyon szeretne. . azért este látszik, hogy furcsa, ágyba bújáskor kérdem mi a baj, azt mondja semmi, csak "nagyon kifárasztotta a mai nap", szóval a kimerültségen és a könyökén tátongó seben kívül semmi gond nincs, amire ma azt mondta szerinte Szász Attila, hogy az nem seb, hanem hús. Igaza van, ijesztő kicsit, holnap meg is mutatjuk hát Szász Attila apukájának. Fanni fürdés utáni öltözködéskor megállapítja, "anya, ez a haliszna ki van lyukva".. kacag a lelkem, akarattal nem javítom, s mondja is még egyszer s még kétszer "igaz anya, ki van lyukva!?" Mintha érezné, hogy nem stimmel, mondom is hát, igen kicsikém, ki van lyukadva. Ők ketten Petivel holnap búcsúznak a Vackor ovitól, engem előre ráz a hideg, sírás lesz, mondtam is ne ijedjenek meg, már napok óta a szemben lévő iskolában próbálnak, s minden délelőtt ballag már a vén diák, és nekem is ballagnak kifele a könnyek. . Hihetetlen, hogy vannak dalok, dallamok, amikre bármikor tud sírni az ember. Enged a szelepen, utána olyan jó.. és közben is.. Peti is megfogalmazta, "nagyon izgulok a kicsengetés miatt, úgy félek, ha mindenki engem néz, libabőrös leszek". Mondtam neki, mindenki a saját gyerekét fogja nézni, s meg is nyugodott. Bár hozzátettem, hogy amikor majd ő mondja a verset valószínű többen őt fogják majd nézni. Balázs annyira édes és értelmes, hogy nem lehet sokáig ne vele foglalkozni. Úgy produkálja magát, vagy csak az, hogy egyszerűen létezik, mozdítja meg a világot. Itt és most. Pilinszky gyönyörűen megfogalmzta. Nézik, és annyira tetszik nekik, hogy sokszor kacagnak bele. A gyönyörködésnek egy nagyon magas formája, azt hiszem. Vagy nagyon vicces lenne, lehet. Imádnivaló, kétségtelen. Ahogy kúszik, mászni próbál, gagyog, gügyög vagy gőgicsél, ahogy piszkál, kapirgál és reagál, nyálaz, ütöget, simogat, hajat húz, megfog, odahúz, kapaszkodik, ahogyan ismerkedik, ha teheti mindenkire felmászik, rááll. Minden nap új erő, újra jókedv, ritkán gyengébb kedv, de nagyon várni egy találkozást, sikert érni el egy komoly ügyben, segíteni egy barátnőn, kapcsolatokat ápolni, szóba elegyedni, látni a csodálkozást, hogy nem középiskolás, hanem 4 gyerekes, szavakba nem önthető töltődés. Hosszan elbeszélgetni egy olyan édesapával, akivel legalább annyira hasonlítunk, mint amennyire különbözünk. A külső, s a nézetek. . Az életvitel, az értékek. Elképesztő. Egyszerre meglepő és ugyanakkor fájdalmas. Haragudni nagyon nehéz, talán nem is lehet. . El kell fogadni. Féltem anyát ettől a fellegekben járó, határokat nem ismerő embertől, mert még saját magát is féltem saját magától. Ettől még szebb, mert még így sem tudom leállítani, de haragudni sem tudok rá.